Molnár Ferenc "Caramel"- Lélekdonor
Úgy múlik el minden ami fáj,
Hogyha úgy tartja kedve néha haza jár,
Nem szól hozzád csak leül egyedül,
Hogy érezd hogy élsz ott legbelül!
Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!
Oly sok a szó ami betakar,
Folyton beszél de semmit nem akar,
A pillanat ami sokat ér némán múlik el,
Egy ölelés épp elég ha búcsúzni kell!
Amikor majd eljönnek a régen várt csodák,
Ne felejts el akkor majd kérlek gondolni rám,
Lesz hogy csak ringat lágyan és lesz hogy elsodor,
De a szerelem az egyetlen lélekdonor!
Tudom mindenért harcolnunk kell,
Egy őrült mondat miatt nem múlhat el,
Az idő telhetetlen van hogy mindent elrabol,
De valakinek te vagy a lélekdonor!
Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!
Lélekdonor!
A szerelem az egyetlen lélekdonor!
Lélekdonor!
Molnár Ferenc "Caramel"- Szállok a dallal
Gyermekként álmodtam és azt hittem úgy lesz,
hittem az életben és nem fájt a szívem.
Tudtam, hogy én váltom meg majd a világot,
láttam a jövőmet és semmi sem bántott.
Lelkemben mindig ott volt valami dallam,
tudtam, hogy elmondhatok bármit egy dalban,
és hogy ha szeretném elszállok innen,
ez a dal majd repít, a szárnyán visz engem.
De miért csak én repüljek, hogyha más is szállhat,
De miért ne adjak dalban szárnyat, az egész világnak.
Ez a dal most száll, és lehet, hogy téged megtalál,
így megismerhetsz engem, hogy mi az, amire szívem vár,
én is szállok e dallal, magasan repülök most feléd,
neked adom e dalt és vele együtt a szívem is tiéd.
Csalódtam sokszor már és sok mindent bánok,
a mélyből én inkább a magasba vágyom.
Hiába mondanád, hogy nem hiszel bennem,
én akkor is tudom majd, hogy mit kell tennem.
Addig amíg szól a dal, az én szívemben,
addig gondolatban szárnyalok a fellegekben.
Mindig várok rád, míg van elég erő a szívemben,
soha nem adom fel, ne is kérd, ezt nem teszem,
mindig harcolok érted, küzdeni fogok, míg bírja szívem
nem adom fel, hiszen mindig küzdeni kell.
Molnár Ferenc "Caramel" - Mennem kell
Minden pillanatban mennék szabadon a széllel
minden pillanatban szállnék a fényben
menekülök innen a szívem nem tehetem rabságba
akarom az utamat járni menni a nagy világban
Oh lány, nem foghatsz meg engem
tudom és látom az utamat hogy merre kell mennem
ha akarsz jöhetsz velem,s fogd a kezem és együtt járjuk az utakat,ez az életem
Refr.
Most mennem kell a világ csak rám vár
akkor vagyok jól ha szívem száll
most mennem kell a világ engem hív
megyek mert így nem fáj a szív
Refr.
Bárhol vagyok ha megszólal a telefon
beleszólok"Szia, itt Caramel" és akkor már tudom
hogy te vagy az aki hív, kérlek ne félj
Caramel hozzád baby úgyis visszatér
De ne láncolj magadhoz, nem szeretem
ha megakarják mondani nekem, milyen legyen az életem
én sem döntöm el helyetted a sorsodat.
de nem szeretem ha egy lány engem mindig csak oltogat.
"Nézd,ugye mondtam azt neked
hogy nem mondhatja meg azt nekem senki hogy mit tegyek
ha valamit akarok akkor meg is teszem
és nem tilthatja meg azt nekem senki sem
hogy tegyem a dolgomat ahogyan azt akarom
amikor akivel ahogyan
látod, de te tudod mire vágyok
én be akarom járni az egész világot"
Refr.2x
"Úgy jó nekem ha elmegyek
nem gyötröm tovább a lelkemet
úgy jó nekem ha itt hagyom
az összes régi bánatom"